ViaszBaba - SzínészNŐT szerettem A KÖNYV 11.13.
" A
művész úr nem sokkal a premier előtt okozott meglepetést, amikor átmentem
hozzá, hogy kérésére segítsek összemondani vele a szöveget. Rejtvényt fejtett,
kávézott, egyedül ült az öltözőjében, én pedig épp ráértem, mert a Színésznő a fodrászatban volt, és nem volt rám szüksége. A művész úr gondosan becsukta az
ajtót mögöttem, furcsamód kulcsra zárta, és másodpercek alatt, elszánt vehemenciával
vetette rám magát; a falhoz szorított, csókolta az arcomat, a számat, a
nyakamat, amitől olyan undor és félelem jött rám, hogy teljes erőmből ellöktem
magamtól, mire sértődötten közölte, hogy ő márpedig akar engem. Mondtam neki,
hogy valamit félreérthetett, de semmi baj, nem mondom el senkinek, csak most
mennék... Állt az ajtó előtt, kétségbe volt esve, majd újra megpróbált közeledni,
és közben olyanokat suttogott, hogy mióta erre vár, és milyen vonzó vagyok a
számára, és hogy engedjek, különben következményei lesznek... Ez zsarolásnak hangzott, ezt meg is mondtam neki. Mikor másodszorra is elutasítottam, leült a székére, és sértő stílusban arra kért, távozzak. Kiszaladtam a folyosóra, át a Színésznő öltözőjébe, sokkos állapotban. Mikor Ő visszaért, elmondtam Neki mi történt, de a reakciója még engem is meglepett; hangosan felnevetett, és közölte, hogy örüljek neki, hogy mindenki engem akar… ""
Ha elolvasod a könyvet, más emberként ülsz be utána a színházba...
2017.11.13.