XVI. A Színésznő titkos naplója mesél..



A Színésznő élete a volt férjével való megismerkedésekor kezdte el zuhanását a lejtőn. Évekig titkos naplót vezetett, melyben fájdalmairól, dühéről, gyereke iránt érzett ellenszenvéről, valamint a színpadi létezés kizárólagos értelméről irodalmi mélységekben elmélkedett. Későbbi érzéketlenségét, alaktalanságát, kegyetlenségét, a későn eljött szerelmet megtestesítő fiatal lánnyal való embertelen bánásmódját korábbi évei nagyban meghatározták.

Hamarosan a nyilvánosság elé állok, és elmesélem, mit tett velem a Színésznő.

Addig is képzeljük el, hogy az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb, legígéretesebb fiatal színésznőjéről van szó a kilencvenes évek végén, akit mindenki imád, aki színházakban és televíziós műsorokban szerepel, és Budapest legnívósabb színházában vezető színésznő.
Mígnem...

" Kedves Naplóm!

   Teljes kétségbeesésemben írok neked. Spórolok a lapokkal, mert annyi mindent mesélnék. Senkinek nem mondhatom el, nincs senki, akit érdekelnék. Ma újra megteszem - Lullaby! Nem ébredek fel többé, de legalább te tudd, hogy miért.
   Miután X megerőszakolt és terhes lettem, összedőlt az életem. A színházban ősszel nem játszhatom a szerepet, pedig hogy vártam a premiert! Gyűlölöm az embert, aki ezt tette velem, de szülnöm kellett, hogy megfeleljek, és mert azt mondta, ha nem teszem, a "hatalma" miatt később nem állhatok újra színpadra. Úgyse szabadulnék már ebből az egészből.

   Először négy hónapos terhesen akartam öngyilkos lenni, mikor már biztosan tudtam, hogy nincs menekvés. Gyógyszereket vettem be, és kilátástalan helyzetem elől a halálba futottam volna, de még ez se sikerült. Hasznavehetetlennek éreztem magam, egyre erősebb dühöt táplálva a nem kívánt gyerek iránt. Egy szentendrei nyaralóba zárt el X a külvilágtól, és a gyerek születése előtt pár nappal aláíratta velem, hogy a felesége vagyok - ahogy ő mondta, nem nevel fattyút...

... Szülés után két hónappal ismét gyógyszereket vettem be, nem akartam élni tovább - a gyereket a liftajtóhoz akartam csukni, hogy inkább ne legyen, aztán el kellett jöjjek az ablaktól, mert X annyira az őrületbe kergetett, hogy ki akartam dobni a gyereket - aztán magamat is....


 Undorodom X-től, a szagától, a stílusától, a homoszexualitásától, mindenétől - felfordul a gyomrom ha rá vagy a gyerekre nézek. "


Hamarosan lehull a függöny!

ViaszBaba - SzínészNŐt szerettem